Szofi szülinapjának hete. Az első év elröppent. Nem is akárhogyan. Villám, szempillantás, csettintés. Ilyenekkel lehet illusztrálni a rohanó idő érzetét, no meg azzal, hogy a lány már a felállással kacérkodik, igaz, még erősíteni kell a lábakat, stabilizálni az ülést, de eljön annak is az ideje. (És aztán fél év múlva megint lehet merengeni a fentebb már említett rohanásról...)A vakszerencse legutóbb egy szovjet háborús filmmel kínált meg: "Jöjj és lásd", ez a címe. Hanem a tékában a film csak videón kölcsönözhető, Adresz pedig ragaszkodott hozzá, hogy ne üzemeljem be a tévét+videólejátszót, így aztán kivételt tettünk; pontosabban, odáztunk. Új filmet sorsoltunk, ami Adresz legnagyobb bánatára újra háborús opusz lett. De ez legalább dvd-s verziós, könnyen elérhető. Hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan ki is kértük az Odeonból; csupán azt felejtettük el átgondolni, mikor történjen a megnézés.
Így aztán a Nagy szökés az a film, amit roppant szokatlan módon, roppant szokatlan időben kezdtünk el nézni. Ilyen még soha nem történt: fényes nappal, Szofi etetése és altatása alatt. Igazi háttérmoziként. Ha kicsit woodyallenesen fogalmazhatnék, azt mondanám: a Nagy szökés egy szökésről szól.
De azért ennyivel nem intézzük el a dolgot.
Legyünk igazságosak. A Nagy szökés tinédzsereknek szánt háborús film, kiszámítható fordulatokkal, jópofa jelenetekkel, laza beszólásokkal, kérdőjeles történelmi hitelességgel. Mintegy 3 órás felhőtlen szórakozás [minden idők leghoszabb filmje a hadifoglyos műfajban] a vasárnapi húsleves és rántott hús után, ami után az ember [a tinédzser] úgy érzi, a háború csupa móka, csupa kacagás; könnyed zánkai nyári tábor. Ahol jó a koszt, jó a társaság, és lényegében semmi miatt nem kell izgulni. Miért is kéne? Legrosszabb esetben is beültetik az embert a fogdába, ahonnét néhány nap múlva vigyorogva kiballaghat.
Na jó, van egy-két baljós epizód, ami beárnyékolja a hangulatot [lásd: van, aki bekócol; van, akit lelőnek; van, akit elvisz a Gestapo], és arra figyelmeztet, ennek fele sem tréfa. De az ilyesmit hamar sikerül feloldani – a háború és a hadifogolytábor pedig mit sem veszít az ő vadromantikájából.
Jegyezzük meg: Steve McQueen csak azzal a feltétellel fogadta el a szerepet, ha a filmben megvillanthatja motoros tudását. Amire kapott is lehetőséget bőven. Hiába, produkciója az Alpok legelőin, továbbá landolása a szögesdrót kerítésben azért rendben van.
Valaki megpróbálja?
ÉRTÉKELÉS: 6/10
The Great Escape, 1963
Rendező: John Sturges
Forgatókönyvíró: W. R. Burnett és James Clavell (Paul Brickhill könyve alapján)
Főszereplők: Steve McQueen, James Garner, Richard Attenborough, James Coburn, Charles Bronson
Oscar jelölés: A legjobb vágásért, 1964-ben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése